Nanushka pop-up store

Elhatároztam, hogy a közeljövőben, ha csak tehetem, magyar tervezők ruháit fogom venni. Bizsuból már jól állok, konkrétan Dunát lehet rekeszteni Vadjutka, Panyizsuzsi, Narella, Mimóza és még sorolhatnám encsem-bencsemeivel. Hordom is őket és nagyon szeretem. Egyediek, mókásak és szépek. Az áruk meg egyáltalán nem drágább, mint a Bijou Brigitte - nekem ő a referenciaár ebben.

Divattervező ruhában még nem jutottam ide. Sokkal nehezebb beszerezni, mert a boltjaik - ha egyáltalán vannak - elszórva vannak a városban, nem a bevásárolóközpontok közelében. Tavaly nyáron lett egy ille-olla szoknyám, azt is nagyon szeretem, őszre kellene majd egy kabát is tőle.

Épp ezért örültem meg a Nanushka ötletének, hogy a Deák tér közelében a Fashion Street-en egy hétig meg lehet vásárolni a ruháit. Ahogy elnézem egy üres boltba települtek be, semmi berendezés, csak a sztenderdek, azon meg a sok-sok ruha. Nem utolsó szempont az sem, hogy viszonylag jók az árak is: 5 és 15 között mozog szinte minden.

A színek és a szabásvonalak is olyan nanushkásak: sok a szürke, bézs és még egy-két fáradt szín. Semmi az idén divatos rikító és élénk színekből. Sebaj, legalább tovább lehet majd hordani.

Sajnos nem volt túl sok időm, így kb. 10 perc alatt szaladtam végig, végül pedig egy egyszerűnek látszó, de tulajdonképpen nagyon is izgalmas szabású szürke pólót vettem. Még mindig nagyon tetszik!

Az ideiglenes bolt még 2-3 napig van nyitva, a facebook-on lehet olvasni róla többet.

Legközelebb pedig Zoe Phobic-nál akarok pár darabba beruházni, csak jussak el oda. A Wamp-on sajnos sosincs időm nála válogatni.

Két újabb szobor-kötő

Imádom, amikor egy ruha műalkotás. Nem lehet viselni, semmi köze a hétköznapokhoz. Ez kérem művészet.

Egyikük Nanna van Baaderen.

Másikuk Johan Ku.

Lehet menni csodálni.

Mondjuk ez utóbbi alkotónak már vannak teljesen viselhető ruhái. Például kötött mintával nyomott pólók. Ilyen nekem is kellene. Bármikor felvenném.

Ráadásul nagyon inspirálóan is hatnak rám. Most már tényleg kezdenem kellene valamit azokkal a felhalmozott előfonalakkal.

Baba

Ó, ha nekem lenne egy ilyen babám, folyton neki horgolgatnék ici-pici ruhácskákat. (Viszont van két roszcsont fiam)

Énblog

Minden nyáron van olyan ruhadarab, ami abszolút kedvenccé válik. Ha a tavalyi nyárra gondolok egy világoskék szoknya rémlik, amit le se vettem. Hozzá pedig legszívesebben fehér pólót és fehér mellényt hordtam. Nagyon visszafogott volt, de hozzá narancssárga fülbevalót meg narancssárgás körömlakkot újjítottam.

Az idén tarolt a fukszia. Imádom! Nem merném más élénk színekkel hordani, de ezzel az ezüsszürke lenvászonnal is tökéletesen működik. Van hozzá egy három éves magas fonott talpú szandálom, szintén ezüstszürke színnel.

Lehetne hozzá pár kiegészítőt passzintani, de én hajlamos vagyok erre a teljes leegyszerűsítésre is, bár vonzódom néha a túldíszítettséghez, végül mégis az egyszerűnél kötök ki.

Na, ha ezt így felveszem azt érzem, hogy nyár van és én a helyemen vagyok a bőrömben. (És mielőtt bárki megkérdezné: Nem vagyok terhes, csak ilyen az alkatom. :-)

Felső: Promod
Nadrág: Marks and Spencer
Cipő: Humanic

Nocsak, Bálint Sára

Az előző bejegyzés csodái után teljesen véletlenszerűen rábukkantam egy szintén csipkét használó - de magyar! - tervező alkotásaira. Mondjuk ezek a csipkék inkább tűnnek gépinek, mint kézinek, viszont nagyon tetszik, ahogy a modern vonalú ruhák részeivé válnak.

Nagyon tetszenek ezek a darabok, párat közülük simán el tudnék képzelni a saját ruhatáramban. Persze inkább a kevésbé merészeket.

A tavalyi őszi-téli kollekció sem volt rossz, kíváncsi vagyok idén is lesz-e? És azt is jó lenne kideríteni, hogy hol lehetne megnézni, megtapogatni, felpróbálni. Az elég fura, hogy a honlapja nem igazán működik.