Oldalak

2011. május 20., péntek

Egy kis idő mindig akad

Ti mikor loptok magatoknak időt a kötésre/horgolásra?

Én például azért kezdtem el újra kötni, mert a gyerekeim mellett órákig ott kellett ülni a félhomályban, amíg elaludtak. Olvasni nem tudtam ilyen fényviszonyok mellett, de rájöttem, hogy a kötés megy. Az egyszerűbb, számolásmentes minták - természetesen.

De van idő máskor is: például, ha reggel véletlenül korábban ébredek fel, mint ők.
Amíg várom, hogy bekapcsoljon a számítógép.
Hosszabb autózás közben. Ha nem vezetek. Érdekes módon ettől nem leszek rosszul, az olvasástól viszont igen.
Ha sokat tévéznék, akkor biztos gyorsabban haladnék, de ez nálunk valahogy nem nagyon játszik. Illetve a tévét már teljesen elfoglalták a gyerekek - mesenézésre.

Lehetne még játszótéren, buszon, postán várakozva. A nyilvános munkálkodás egyelőre nem nagyon megy nekem. Párszor próbálkoztam már a játszótéren, de egyelőre túl nagy odafigyelést igényelnek a gyerekek, illetve az ott lévő anyukák túl beszélgetősek.

Biztos lenne még egy-két perc, amit le tudnék csippenteni, de nincs több ötletem.

3 megjegyzés:

  1. Én most májusban elvonón voltam..alig jutok hozzá..

    VálaszTörlés
  2. Hát, igen. Csak engem néha úgy elkap a láz egy-egy fonaltól, hogy alig tudom letenni. Olyankor mindig csak azzal molyolnék mindenhol.

    VálaszTörlés
  3. Ismerős érzés :) És reggelente az autóban a munkahely felé én is csattogok a kötőtűkkel vagy a horgolótűvel. Mostanában, ha van egy kis időm, a Műegyetem kertjében telepedek le egy padra a fonalaimmal. A sok lökött diák között nem tűnik fel annyira egy fura, horgolgatós nő :)

    VálaszTörlés