Gigantikus fonalakhoz

A Big Bamboo igazi nekem való fonal: 15-ös tűvel estem neki. Ez lett belőle:

 

Nemcsipkés csere-bere

A harmadik cserebere, amiben részt vettem. Kötöttem egy kendőt Baby Bamboo fonalból és kaptam is egyet, ugyanabból a fonalból, más színekben. Az enyém kötött, a kapott horgolt.

Igazi monstrum lett, nem gondoltam volna, hogy ilyen hatalmas lesz. Összesen majd 250 gramm fonal ment bele.

 

Majdnem kardigánként lehet hordani, akár hátul megkötve a két szárát.

És imádom, amit kaptam! Csodásan illik hozzám.

Sőt, nem csak hozzám, hanem a Balatonhoz is.  

Sellőlány sálja

Jó sokáig gyűrtem ezt a fonalat, mire elkészült a sál. Kb. fél motring Malabrigo Silkpacát emésztett fel végül. A szín: Indiecita.

Bár a képen nem látszik, ez valójában egy sréhen kötött sál: a sor egyik végén mindig fogyasztottam, a másik végén meg szaporítottam.

A minta úgy alakult, hogy egyik sorban 1 ráhajtás, 2 szem összeköt - a másik sorban csak simán lekötöttem a szemeket, ahogy adódtak.

A két végére színben illő kagylóhéj gyöngyöket horgoltam.

Kövek és fonalak

A legújabb szenvedélyem, hogy köveket és fonalakat kombinálok össze egymással.

Pihephuha kötött "láncon" két féldrágakő kör alakú dísz.

A nyakék nem tartalmaz sem fémet, sem műanyagot, kizárólag természetes anyagokból készült. A "lánc" fonala selymet és alpakát tartalmaz, kézzel festett, ezért enyhén cirmos, vagyis ő a Malabrigo Silkpaca. 

A lánc összekapcsolását speciális technikával oldottam meg, itt sem használtam fémet.

 

A lánc nyaktól az alsó kő végéig 45 cm, tehát körben összesen 90 cm.

Meglepetés ajándék sálacska

A barátnőm férje meglepetés szülinapot szervezett, én pedig egy kis saját készítésű meglepetéssel szerettem volna neki kedveskedni.

Abban biztos voltam, hogy ennek az isztambuli (ismeretlen összetételű) fonalnak a színei pont az ő ruhatárába illőek. A mintát pedig nem bonyolítottam túl: hosszan elnyújtott baktust készítettem lustakötéssel. Ez azt jelenti, hogy a sál egyik oldala egyenes, a másik oldalon pedig a feléig 4-4 soronként szaporítottam 1 szemet, a felétől pedig ugyanígy fogyasztottam.

A végére szerettem volna valami díszt, de nem találtam megfelelő színűt. Így aztán egy fa gyöngyöt festettem be kedvenc körömlakommal, mert annak volt pont megfelelő az árnyalata.

Készítettem még gyorsan egy hozzá illő karkötőt is. A fa alapot szintén körömlakkal bemázoltam, majd egy részére sok-sok fonalat tekertem.

Mutatom a csomagolást is, mert azt is nagyon élveztem:

Csere-bere nyakmelegítő

A kötős-horgolós Facebook csoport játékára készült ez a nyakmelegítő.

Egyre vékonyodó csíkokkal játszottam. A natúr fonal Manos Silk Blend Fino volt Cream színben, a kékes színekben játszó pedig Malabrigo Silkpaca (2 szállal fogva), Indiecita színben. Mindkettő az 1001fonal kínálatából.

Mindkét fonalban volt egy kis selyem, de szintén mindkettőben az alpaka, illetve a merinói gyapjú dominált, így nem nevezhetem éppen hűvös viseletnek.

Jó nagy darab lett, igyekeztem a képeken bemutatni, hogy hányféle képpen hordható.

Ez itt pedig az a kendő, amit a csere-berén én kaptam. Nagyon elegáns, finom darab. Pont jól illik a kedvenc szürke pulcsimhoz.

Aran sapka hugicámnak

Mondta a hugicám, hogy kellene neki egy sötétszürke sapka. Aztán rábökött egy fotóra az egyik kötős újságban. Szerencsére a Knit Simple magazin őszi száma volt az, és a sapka tényleg egy egyszerű darab. Egy-két filmnézős este alatt simán megvan, nem okoz különösebb kihívást még a csavart minta követése sem. Kivéve nekem, aki természetesen képtelen követni a mintát és egy kis átalakítást mindenképpen eszközölnöm kellett bele. Viszont nagyon tetszik a végeredmény, remélem a hugicámnak is fog.

A választott fonal: Artesano Alpaca Aran. A legsötéteb színt választottuk, a 850-es Mahogany-t. Van egy pici meleg, barnás beütése, de összességében egyészen varázslatosan szép sötét szín ez.

Kötőtű: 5,0 mm és 40 cm-s Addi fém körkötőtű. Végig tudtam ezzel a körkötőtűvel dolgozni, nem kellett átváltanom zoknikötőtűre. Viszont ez a fonal elbírt volna egy 6-os tűt is simán, de nekem az éppen nem volt kéznél.

Csipkekendő csere-bere 2012

Egy újabb kendő, ami 2 hónapig készült, és még újabb 3 hétre volt szükségem, hogy egyáltalán írjak róla. Az első hónap a minta megtalálásával telt és az először választott fonal sem akart kezes bárányként viselkedni. (Talán azért mert alpaka és selyem volt benne, birkaszőr egyáltalán nem?)

A nehézséget és szépséget az okozta, hogy egy teljesen idegen embernek szerettem volna valami gyönyörűt és hozzá illőt alkotni. Ez a csipkekendő csere-bere játék, amelyet a rendkívül aktív kötős-horgolós Facebook csoport indított. Zsuzsa, akinek kötöttem valami strukturált mintát szeretett volna, ami nekem sehogy sem jött össze.

Végül egy igazi csipkefonalat választottam: a Malabrigo Lace fonalat. Így alig 50 grammból alkottam meg ezt az egyáltalán nem kicsinyke kendőt, hiszen 430 méter állt rendelkezésemre. Hosszas töprengés után a piros mellett döntöttem, amit a 42-es Garnet szín testesített meg.

A minta úgy alakult, hogy a kendő hosszú oldala mentén haladtam. 5+2+5 szemmel kezdtem. A hosszanti oldal mentén végig 5 szem került lusta kötéssel. Ez egy fajta keretet ad a kendőnek.
A két rövidebb oldalra egy csipke szélminta került Nicky Epstein Knitting On The Edge című mintagyűjteményéből (a 72. oldalról). Ezt a 13 soros szélmintát ismételtem végig a kendő szélén. Minden minta végén készítettem egy sort, ami 1 ráhajtás, 2 szem összeköt használatával egy lyukacsos elválasztó sort hozott létre. A lyukacsos sorok között pedig felváltva sima vagy rizsmintát kötöttem.

Kötni egyébként az Addi csipkekötőtűjével kötöttem, abból is a 3,0 milliméteressel. Meg is lepődtem, hogy blokkolásnál milyen hatalmasra megnőtt a kendőcske.

Nagy izgalommal küldtem el a kendőmet és még nagyobb izgalommal vártam, hogy mit kapok. Nos, a lélegzetem is elállt, amikor kibontottam a csinos, virágos papírba csomagolt dobozt. Ez a kendő (vagy inkább sál?) egyszerűen tökéletes. Tökéletesen én vagyok. A mintát már ezer éve nézegettem, hogy meg kellene csinálni, és most egyszer csak valaki, vagyis Mónika elkészítette nekem! És a színek is annyira passzolnak hozzám! Köszönöm!

Jó móka volt ez a csere-bere, már benne is vagyok a következőben, amiben nyakmelegítőt készítünk egymásnak. :)))

Rozsdás sapkák

Maradt a kedvenc mellényem készítésekor egy 2/3 adagnyi a 100 grammos gombolyagból. A Zauberwolle-t a német Schoppel Wolle gyártja és az 1001fonalnál lehet beszerezni. Ez itt a 1659-es Oxyde színeit mutatja meg. A fonal érdekessége, hogy nagyon hosszan átmenetes, a színek igazából 1 gombolyagon belül csak egyszer vagy még ritkábban bukkannak elő.

Nézegettem már egy ideje és a nagy sapkaláz idején végül két sapkává konvertálódott ez a fonal. Nagyon érdekesen alakultak a színátmenetek, az egyik sapka inkább lila, a másik pedig inkább kék árnyalatokban tündököl. A közös nevező a narancsos szál, amitől mindkettő úgy néz ki, mintha berozsdásodott volna az alapszín.

A lilás inkább hosszúkás formájú lett, ezt olyan divatosan, lazára hagyva lehet hordani.

A kék kerekebb alakú lett, ezt pedig inkább jobban a fejre-fülre húzva érdemes felvenni.

Mindkét sapka a sima és fordított sorok váltakozásával készült, ez adja a "csíkos" struktúráját. 

Zöld boleró templomhoz öltözve

Szerda este egy misére mentünk, úgyhogy kedd reggel gyorsan elkezdtem bolerót kötni, hogy mégse fedetlen vállakkal menjek a templomba. Kész is lettem másfél nap alatt. Igaz ez idő alatt utaztunk több száz kilométert.
Egyesek szerint veszélyes utazás közben kötni. Én egyelőre úgy gondolom, hogy a műanyag kötőtűimmel még akkor se tudnék kárt okozni magamban, ha tényleg szeretnék.

Fonal: Araucania az 1001fonaltól. 100% pamut. Összesen 3-szor 100 gramm/ 100 m, tehát kb. 300 méter.

A minta: 60 szemet szedtem fel. 6 sor: 2 sima, 2 fordított.
*3 sor sima, 1 sor fordított, 1 sorban 1 ráhajtás, 2 szem összeköt, 3 szem sima, 1 sor fordított. Csillagtól ismételve sokszor. Majd végül 6 sor 2 sima, 2 fordított.

Szalagfüggöny

A drágám így nevezte el legújabb pulcsimat, amit szalagfonalból kötöttem. Nagyon jó puha a Schoppel Wolle tiszta pamutból készülő, márványosra festett fonaláról van szó, ami Chat néven fut. Már nagyon régen akartam valami ilyesmit csinálni és nagyon elégedett vagyok a végeredménnyel.

Az eleje és a hátulja csak abban különbözik egymástól, hogy az egyik sima, a másik fordított, kedvünk szerint cserélhetjük a "mintát".

Gabi kérésére a "minta": Azt hiszem 50 szemet szedtem fel. Kötöttem 36 sort. Itt 2 soronként 2 szemet szaporítottam 3szor. Ez lett a "karöltő". Aztán kötöttem még 20 sort. A középső 20 szemet leláncoltam. A következő sorban pedig felszedtem újra és kötöttem tovább visszafelé ugyanazt. Az egyik felén sima, a másik felén fordított szemeket használtam.  

Végül a két oldalát kellett csak összevarrni. Violá!

Utálok összevarrni. ;)



Sok-sok sapka

A játszóterezés hozadéka ez a sok-sok sapka. Én csak ülök ott a padon és időnként rendet teszek a kölkök között. De jobbára csak ülök. Ennél nagyobb projekteket nem szívesen cipelek magammal, így aztán sapkák készülnek sorra.

A legtöbb újdonságot a Vouge horgolós különszámából választott sapkán tanultam. Például, hogy lehet rugalmas szegélyt horgolni: 3-5 szemmel egy hosszú csíkot csinálni, mégpedig úgy, hogy a félpálcáknak mindig csak az egyik szálába bökjük a tűt.

Meg a buborékos mintákat is most sajátítottam el. Egy másik fajtát már ismertem, ami lent látható a sárga-szürke sapkán.

Felhasznált fonal: Crazy Zauberball 2085-ös színe - tényleg ilyen jó élénk. A szegélyhez 3-as, a sapka többi részéhez 4-es horgolótű.

Ez a sapka a divatszínek jegyében készült: sárga és szükre, amolyan igazi nyári "lötyi" sapka. A sárga rész lenes keverék, a szürke pedig pamutfonal.


Manósapkák is készültek, remélem ezek majd egyszer babafotózási kellékként kelnek új életre.

Gigászi küzdelem volt

El sem hiszem, hogy leláncoltam az utolsó szemet is. Egy ismerősömnek harmadjára készítettem gigantikus sálat. 6 méter hosszú és 40 cm széles. Komoly és hosszú harc volt ez, minden egyes szemmel megküzdöttem külön-külön. Volt már egy kék óriásom és egy natúr, szúrós gyapjúból készülő is. Azt hiszem legközelebb inkább egy takarót kötök, ha ekkora szemszámra támad kedvem.

A viselője mohairt kért, úgyhogy először a Schoppel Wolle Merino Lace-ét választottam. De ez túl vékony volt, így hozzá kellett fogni egy kicsit vastagabb, de szintén mohair-es fonalat a Rosarios Pluma-ját. Ez sajnos tiszta akril fonal, viszont van vastagsága.

Merino Lace-ből 2x50 grammot fogtam hozzá rózsaszínből és fehérből, a 6x50 g Plumahoz. Ez összesen 1500 m fonalat jelent egyszeresen számolva.

A szinek sorrendje: fehér, rózsaszín, szürke, rózsaszín, fehér, szürke.

Első csipkesálam

Ezt a sálat február óta kötöm. Nagyon lassan készült, egy nap általában 1-1 sort tudtam megkötni - ha szerencsém volt. A végén már 500 felett járt a szemek száma a kötőtűn, folyamatos számolással, rengeteg ráhajtással és összekötéssel. Nem egy játszótér-kompatibilis kötésminta, az biztos. Inkább csak csendes késő esti órákra alkalmas. Még tévét se lehet mellette nézni.

Valójában jól kitoltam magammal, mert egy cowlt, azaz nyakmelegítőt, körgallért választottam első ilyen jellegű projektnek, amit én elvágtam, tehát nem a leírásnak megfelelően körben kötöttem, hanem oda-vissza. Ez azt jelentte, hogy minden második sort fordítva kellett kötnöm, mint ahogy az a mintában szerepelt.

A sorokat is kihagytam itt-ott, sőt volt, ahol a fogyasztást sem sikerült teljes mértékben betartani. De ettől függetlenül nem győzök gyönyörködni. Ezt én csináltam. Hihetetlen.

Az is nagyon érdekes volt, hogy a kötőtűn mennyire nem jött le a minta, de amikor benedvesítve kihúzkodtam mennyire gyönyörűen kiadta magát.

A minta a The Knitter magazin egy régebbi, 38-as számából való. (Az 1001fonalnál sajnos már elfogyott.) Itt megnézhető a Ravelry-n a többi projekt ugyanebből a mintából. Senki másnak nem támadt olyan ötlete mint nekem :)

A fonal pedig a színtiszta szerelem: Malabrigo Lace. A sálhoz összesen 42 grammot használtam fel az 50-ből. Jó hosszú, majdnem 400 méternyi egy-egy ilyen gombolyagocska. A színe pedig az 850-es Archangel. Kicsit több benne a lila, mint elsőre hittem, de még így is valami egészen gyönyörűséges színorgia. Lilák, narancsok, pirosak és pinkek folynak és kavarognak egymásban.

A minta ajánlása szerint kétféle tűméretet használtam. A felső részen 3,5-öst, a második részen pedig 4,0-s. Sima Addi fém körkötőtűt, igazi élvezet volt használni. Mondom én, aki nemrég még a bambuszra esküdött.

Vöröslő mellény

Kezdjük azzal, hogy imádom a Malabrigo Rios fonalát. Ez egy csodásan puha mosható gyapjú, ami nem szöszösödik. A színek pedig olyanok, hogy nem győz az ember lánya választani. A 2012-es első művem röpke másfél hónap alatt készült el, de minden szemét élveztem.

Végül a 869-es Cumparista színt választottam magamnak. Bordós-vöröses és egy kicsit feketébe is hajlik. Abszolút az én színeim.
Nem hagyott nyugodni ez a név, és megtudtam, hogy ez egy sokak által ismert Uruguayból származó tangó címe. Itt négy változatban is meghallgathó.

A mintát a Vogue Knitting / Designer Knitting magazin 2011-es őszi számából választottam. Ott Cropped Topper néven szerepel. Ő az a Ravelry-n. Az ujját átalakítottam, de utólag elnézve, lehet, hogy nem kellett volna. Lehet hordani lazán, nyitva, de nekem áthajtva és megtűzve jobban tetszik. Még keresem a megfelelő gombot hozzá.

A darabhoz szinte grammra pontosan 300 grammot használtam fel, ami kb. 600 méter fonalat jelent. 7-es tűvel kötöttem és egyáltalán nem lett lyukacsos. Egyetlen hátrány a nagy tűnél, hogy nagyon laza, nincs tartása, de nekem még így is nagyon tetszik.