Sok-sok sapka

A játszóterezés hozadéka ez a sok-sok sapka. Én csak ülök ott a padon és időnként rendet teszek a kölkök között. De jobbára csak ülök. Ennél nagyobb projekteket nem szívesen cipelek magammal, így aztán sapkák készülnek sorra.

A legtöbb újdonságot a Vouge horgolós különszámából választott sapkán tanultam. Például, hogy lehet rugalmas szegélyt horgolni: 3-5 szemmel egy hosszú csíkot csinálni, mégpedig úgy, hogy a félpálcáknak mindig csak az egyik szálába bökjük a tűt.

Meg a buborékos mintákat is most sajátítottam el. Egy másik fajtát már ismertem, ami lent látható a sárga-szürke sapkán.

Felhasznált fonal: Crazy Zauberball 2085-ös színe - tényleg ilyen jó élénk. A szegélyhez 3-as, a sapka többi részéhez 4-es horgolótű.

Ez a sapka a divatszínek jegyében készült: sárga és szükre, amolyan igazi nyári "lötyi" sapka. A sárga rész lenes keverék, a szürke pedig pamutfonal.


Manósapkák is készültek, remélem ezek majd egyszer babafotózási kellékként kelnek új életre.

Vedd nyakadba a nyarat!

Hosszú, forró és divatos nyár. Ez minden nő vágyálma. A magyar ékszertervezők pedig segítenek az apró vágyak megvalósításában. Körülnéztünk, ki hogyan képzeli el a legmelegebb hónapok ideális nyakláncát és tomboló színeket, vonzó formákat találtunk.

Vadjutka piros gyöngysorán színpompás virágok nyílnak. Hiszen mi is emlékeztetne jobban a nyárra, mint egy nagy csokor vidám vadvirág? A Vadjutka ékszerek különlegessége többek között változatosságukban rejlik, szinte minden színárnyalat képviselteti magát ezeken a darabokon. Másrészt pedig a textilek és más anyagok kombinálásából adódik az eredmény: színek és textúrák színes, bohém és életigenlő elegye. Színtiszta nyár!

Hasonlóan virágpompában tobzódnak Scheiring Barbara nyakékei is. Itt azonban sokkal egzotikusabb virágok kerültek a nemezre nyomtatott módszerrel, mint a pipacs. Sosemvolt színek, távoli országok illata ringatja sajátos hangulatba a Ringu műveket. De ha ez nem lenne elég, akkor a szivárvány minden színében röpködő pillangó közül is választhatunk egyet a fülünkbe, nyakunkba vagy hajtókánkra.

A Mimóza ékszerek készítője messzi-messzi tájakra kelt útra, hogy ihletet merítsen. Színkombinációit pedig egy-egy városról nevezte el. Így magunkon viselhetjük a barcelonai forgatag vagy éppen a rejkjaviki fehér éjszakák hangulatát. Kedvencünk pedig a képen is látható Rio de Janeiró-i koktélozás. Mi is szívesen elszürcsölnénk pár Mojitot arrafelé…

Schall Eszter jóvoltából a legközelebbi tengerpartra kirándulhatunk, hiszen medáljain a tenger hullámzói színei jönnek elő a világostól a mélykékig. A mintákban viszont a hagyományos magyar népi hímzések formavilága köszön vissza, ezt bolondítva meg a modern vonalvezetéssel. Szerintünk ez pont jól jöhet az olyan izgalmas életet élő nagyvárosi nőknek, akiknek nincs idejük leruccanni a tengerhez, de megmártóznának a nagy kékségben.

És persze mi lehetne nyáriasabb, mint egy nagy gombóc fagyi a tölcsérben? Fércművek bohókás, humoros darabjai között végre a soha el nem olvadó fagylalt receptjére is szert tehetünk! Szinte bármilyen ízben, - bocsánat – színben léteznek, de ha ezek mégsem tetszenének, akkor a szintén az utazásra inspiráló mozaikos darabokat ajánlom szívből.

A szafarimánia 2. felvonása

Kinek van otthon egy-két maroknyi erre-arra kallódó Szafarimánia névvel fémjelzett matricája? Olyanok, amelyekből legalább 5 példány van és senkivel nem lehetett elcserélni? Olyanok, amelyek mindenfelé szétszórva hevertek eddig a lakásban?

Hiszen lelkesen ragaszgattuk mi a matricákat az albumba, de a kisgyereknek igazából nem túl nagy élmény, ha mindegyikből kettő-három példány van. Egyre csalódottabban veszik tudomásul, hogy már megint nem lehetet ragasztgatni.

Egy kis ovis társ rajza adta az ötletet, amire mi is azonnal lecsaptunk. Újrahasznosítottuk a matricákat. Rajzoltunk nekik hátteret, az apró, aranyos állatkáknak házikót, hogy ne fázzanak. A madaraknak fát, hogy legyen minek ágára ráülni. Természetesen minden képre kellett egy ragadozó is, hogy legyen min borzongani. Ja és szemmel ellátott, mosolygós napocska, mert az minden képre kell!

A kedvencem pedig a sivatagos kép, ahová tevék és kígyók kerültek. Semmi odaillő szőrös és aranyos nem került, hanem földrajzi-biológiai hűséggel csak az odatartozó állatok. Az albumban pedig mindenféle okosságokat is hozzá lehet olvasni a témához, például a tevék púpjairól meg a vándorló homokdűnékről.

Így a mellett, hogy értelmesen eltöltünk legalább fél órát egy műalkotás létrehozásával, egy csomó fontos ismeret birtokába is juthat a gyerek, sőt az anyuka is.

Az állatok körbevágását én végeztem körömollóval, de a ragasztgatás hálás feladatát semmi pénzért ki nem adták volna a kezükből a kölkök.

Zoe Phobic ruhák

Ismerkedtem már egy ideje a Zoe Phobic ruhákkal, de valahogy nem jutottam el odáig, hogy szerezzek magamnak egyet. A márka honlapja nem túl biztató, csak angol és nem sok érdemlegeset tudunk meg a tervezőről, sem a kollekcióiról. Szerencsére ott a jó öreg FB, ahol viszont rengeteg hír és fotó ad lehetőséget a nyálcsorgatásra.

Itt van például ez a sorozat - az utolsó 3 fotót kell nézni egészen pontosan. Egyébként ez a fotózott póló éppen az enyém lett.

Hiszen végül egy ragacsosan forró napon végre elkeveredtem a Váci utcába, ott is a 25-ös kapualjba. Felcaplattam az emeletre és láss csodát: be a műhelybe.

A földön éppen a szabásra váró barackszín anyagok, a sztendereken pedig ruhadarabok. Nem túl sok, de azért érdemes próbálgatni. Zajlik az élet, amíg az ember lánya elbújik a paraván mögé. Jönnek-mennek ismerősök. Kapok ajánlásokat, inkább ezt, azt meg ne. Ágo odafigyel az emberre, de nem tolakszik és nem tukmál.

Két póló lesz az enyém, mindkettő igaz szerelemből. A hosszú haloványan türkízes a hétköznapokra, munkába. A rátétes vállú pedig buliba, vacsorákra ilyesmikre pont jó lesz. Olyanok ezek a ruhák, hogy jó beléjük bújni. Van bennük egy kis rafinéria, egy kis ötlet és báj. Ugyanakkor teljesen letisztultak, az én világom.

Ja és az áruk is! Ötezer forint egy egyedi design darabért? Nagyon is jó ár.
Az öv, amit hozzájuk passzintottam egy olasz butikból származik a Pozsonyi útról, de azt hiszem pont ezekhez az outfittekhez találták ki.

Már kifejezetten kíváncsian várom az őszi ötleteket! Jó lehet ebben a kánikulában sötét téli színekkel és vastag szövetekkel dolgozni.

Lyukacsos stóla

Megjött a részemről várva-várt Zauberball 100. Ez a hosszan színátmenetes csodalabda már nem tartalmaz műszálat, még azt a 25%-ot sem, mint a korábbi zoknifonal változat. Persze azt se vonják ki a forgalomból, csak végre ilyen szépséget is lehet kapni.

Tapintásra sokkal puhább, mint elődje. Egyébként ugyanúgy váltanak benne a színek, ugyanolyan a vastagsága és használhatósága.

Legjobban ebbe a Blasser Schimmer színbe szerettem bele. Végül mégis kihagytam a stólámból a rózsaszín részt, mert jobban tetszett a csak kékes-zöldes játék. Sajnos a kedvencem, az aqua - világostürkíz árnyalat csak egyetlen egyszer jött elő a gombolyagban pedig az a leges legszebb az egészben.

Ha sikerül esetleg találnom megfelelő színű selymet, azt tervezem, hogy csíkokat fogok belenemezelni a sálba. Kíváncsi elnnék rá.

Egyébként 4 játszóterezős délután alatt készült el, mivel mostanában 4 és 8 óra között szinte minden délután a játszótéren töltjük az időt. Mást nem nagyon tudok ott csinálni, mint ilyen nem túl sok gondolkodást igénylő feladatokat. A képlet ez volt: 9 láncszem és 7 háromráhajtásos pálca - nem tudom pontosan hányszor újra és újra megismételve.

A végleges méret: 170 x 33 cm. Mondjuk azt, hogy a 400 méter 4/5-e ment bele ebbe a darabba.

Gigászi küzdelem volt

El sem hiszem, hogy leláncoltam az utolsó szemet is. Egy ismerősömnek harmadjára készítettem gigantikus sálat. 6 méter hosszú és 40 cm széles. Komoly és hosszú harc volt ez, minden egyes szemmel megküzdöttem külön-külön. Volt már egy kék óriásom és egy natúr, szúrós gyapjúból készülő is. Azt hiszem legközelebb inkább egy takarót kötök, ha ekkora szemszámra támad kedvem.

A viselője mohairt kért, úgyhogy először a Schoppel Wolle Merino Lace-ét választottam. De ez túl vékony volt, így hozzá kellett fogni egy kicsit vastagabb, de szintén mohair-es fonalat a Rosarios Pluma-ját. Ez sajnos tiszta akril fonal, viszont van vastagsága.

Merino Lace-ből 2x50 grammot fogtam hozzá rózsaszínből és fehérből, a 6x50 g Plumahoz. Ez összesen 1500 m fonalat jelent egyszeresen számolva.

A szinek sorrendje: fehér, rózsaszín, szürke, rózsaszín, fehér, szürke.

Első csipkesálam

Ezt a sálat február óta kötöm. Nagyon lassan készült, egy nap általában 1-1 sort tudtam megkötni - ha szerencsém volt. A végén már 500 felett járt a szemek száma a kötőtűn, folyamatos számolással, rengeteg ráhajtással és összekötéssel. Nem egy játszótér-kompatibilis kötésminta, az biztos. Inkább csak csendes késő esti órákra alkalmas. Még tévét se lehet mellette nézni.

Valójában jól kitoltam magammal, mert egy cowlt, azaz nyakmelegítőt, körgallért választottam első ilyen jellegű projektnek, amit én elvágtam, tehát nem a leírásnak megfelelően körben kötöttem, hanem oda-vissza. Ez azt jelentte, hogy minden második sort fordítva kellett kötnöm, mint ahogy az a mintában szerepelt.

A sorokat is kihagytam itt-ott, sőt volt, ahol a fogyasztást sem sikerült teljes mértékben betartani. De ettől függetlenül nem győzök gyönyörködni. Ezt én csináltam. Hihetetlen.

Az is nagyon érdekes volt, hogy a kötőtűn mennyire nem jött le a minta, de amikor benedvesítve kihúzkodtam mennyire gyönyörűen kiadta magát.

A minta a The Knitter magazin egy régebbi, 38-as számából való. (Az 1001fonalnál sajnos már elfogyott.) Itt megnézhető a Ravelry-n a többi projekt ugyanebből a mintából. Senki másnak nem támadt olyan ötlete mint nekem :)

A fonal pedig a színtiszta szerelem: Malabrigo Lace. A sálhoz összesen 42 grammot használtam fel az 50-ből. Jó hosszú, majdnem 400 méternyi egy-egy ilyen gombolyagocska. A színe pedig az 850-es Archangel. Kicsit több benne a lila, mint elsőre hittem, de még így is valami egészen gyönyörűséges színorgia. Lilák, narancsok, pirosak és pinkek folynak és kavarognak egymásban.

A minta ajánlása szerint kétféle tűméretet használtam. A felső részen 3,5-öst, a második részen pedig 4,0-s. Sima Addi fém körkötőtűt, igazi élvezet volt használni. Mondom én, aki nemrég még a bambuszra esküdött.