Kombinálható ruhatár helyett építs szetteket!

Minden magára valamit is adó női portálon kb. havonta előjön ez a kombinálható ruhatár című összenet. És mindig csak én állok ott értetlenkedve. Hogy ezt így hogy?

Kép: Velvet

Oké, egy nyaralásra még csak-csak elég lehet 12 ruhadarabbal nekiindulni. De a való életben képtelenségnek tartom.
Eleve, viszonylag kevés az olyan nő, akinek ne dőlnek kifelé a cuccok, amikor kinyitja a szekrényét. Irigy sem vagyok. De nagyon nehéz elképzelni, hogy valaki 1 darab pulcsival kihúzzon egy szezont.
Ezek az ellenérveim:
1. Ugyebár a pólókat, pulcsikat 1, de max. két hordás után nem árt kimosni. Ad abszurdum, kivasalni. Ha csak három felsőből gazdálkodsz, akkor hogyan tömöd meg a mosógépet? Amíg szárad a ruhád, addig mit veszel fel?
2. Akármennyire is jól kombinálható a ruhatár, miért akarnék egy elegáns ruhához csíkos pulóvert hordani? Meg sportos cipőt? Egyszerűen nem illenek össze és kész.
3. Ráadásul nagyon nehéz úgy összeválogatni ezt a pár ruhadarabot, hogy szabásban, színben, textrúrában is passzoljanak. A velvetes példánál maradva: mit keres a barna öv az alapvetően fekete-fehér ruhatárban? És a hosszú szoknyával felvett A vonalú blúz sem hiszem, hogy túl csinos összhatást kelt.

Kép: Urban Eve

Az ilyen kombinálható ruhatárakkal, mint a fenti is, mindig az a bajom, hogy túl kevés benne a felső. Inkább kettővel több póló, mint négy nadrág. És persze egyetlen, megfelelő cipővel és táskával is simán ki lehet húzni egy-egy időszakot, így viszonylag becsapósnak érzem az ötleteket is.

Ha úgy érzed, hogy érdemes lenne többet megtudni a kombinálható ruhatárak használhatóságáról, felépítéséről, akkor minden képpen Urban:Eve cikkeit ajánlom a témában. Lehet, hogy én nem mindig fogadom meg a tanácsait, de neked még hasznosak lehetnek.

És akkor elmondom, hogy én miteszek helyette: SZETTEKET ÉPÍTEK!

Mit jelent ez a gyakorlatban?
1. Ha veszek pl. egy új pólót, akkor már tudom, hogy mivel fogom hordani. Melyik nadrágomhoz vagy szoknyámhoz fog illeni. Igyekszem kihagyni azokat a ruhadarabokat, amelyek nem illenek a már otthon lévőkhöz.
2. Ha megvan az ideális alsó-felső kombináció, akkor még választok hozzá kiegészítőket is: a megfelelő cipőt, táskát, sálat, nyakláncot, fülbevalót.
3. Viselem és tesztelem: ha jól működik együtt a kitalált kombináció, akkor legközelebb is így viselem. Ha nem kényelmes, nem csinos, nem jó, akkor újratervezek.
4. Természetesen egy farmernadrágot nem csak 1 felsővel viselek, hanem szinte mindegyikhez fel tudom venni. De nem így például a kedvenc ocelot mintás bulizós pólómat
5. Nemcsak a ruhadarabból alakítok ki kombinációkat, hanem azokat alkalmakhoz is hozzáillesztem. Vannak játszóterezős, vannak vasárnapi ebédelős, vannak kifejezetten csiniskedve megjelenős szettjeim.

Ezt a cipőt-táskát és sálat szinte mindig együtt viselem,

mert nagyon jól illenek egymáshoz.

Nem akarom mással kombinálni, hiszen pont jó így, ahogy van.

És miért jó mindez?
Gondolj csak bele! Teljesen automatikussá teszi a reggeli öltözködést! Amikor van időm, elszórakozgatok a kombinációk kitalálásával, próbálgatásával. Aztán amikor fel kell öltözni előveszem mondjuk a barna nadrágomat, automatiusan kiveszem a 3-4 hozzá illő felső közül azt, amelyikhez éppen kedvem van. Nem kell még 20-szor átöltözni, hiszen már tudni fogom melyik táskát és cipőt kell elővenni, melyik láncot kell magamra aggatni.
Ez számomra azért is jó, mert így nem feltétlenül kell egyetlen stílusban tartani az egész ruhatáramat. Többféle hangulatban is kipróbálhatom magam, hiszen nem kell, hogy minden mindenhez passzoljon. Elég ha az adott szetten belül működőképes a kombináció.
Egyébként pedig úgy gondolom, hogy a szettek építése legalább akkora tudatosságot igényel, mint a kombinálható ruhatár. Ebben az esetben sem lesznek felesleges ruhadarabok, csak éppen nem kell folyton azon agyalni, hogy mit mivel vegyek fel.

30 napos kihívás: a nagy gardróbrendezés 0. nap

A KIHÍVÁS
– 30 napig minden egyes napon másba öltözni!
– Átlépni a szakadt, kényelmes, edzőcipős stílusból a csini anyuci halmazába
– Felfedezni a ruhatáram rejtett tartalékait – avagy “Vásárolj a saját gardróbszekrényedből!”
– Ésszerűsíteni és megszabadulni az évek óta gyülekező, soha nem hordott cuccoktól
– Nem vásárolni semmilyen új ruhadarabot egy hónapig (kivétel: zokni, harisnya, mert azok nagyon fogynak, szakadnak)
– Az újragondolt stílusom alapján tudatosan választani új, kiegészítő és kulcsdarabokat a ruhatáramba.
– Ha majd vásárlásra kerül a sor: egyedi, lehetőleg magyar tervezőktől származó darabokat beszerezni.

Mi az én komfort zónám, amiből ki akarok lépni?
1. Egyrészt a kék szín. A ruháim 70 százaléka szürke vagy kék. Szerencsére a nyári pólóim színesebbek, így a színesítés pont májusban nem lesz nagy gond.
2. Amikor már 3 vagy négy napja ugyanabban a farmer-pulcsi kombóban mentem a gyerekeért az oviba, suliba – én is azt éreztem, hogy ezen változtatni kell. Elő a csinos szandálokkal, szoknyákkal és hasonlókkal
3. Rengeteg, tényleg rengeteg ruhám van. De! nagyon kevés közöttük a divatos, csinos. Egyszerűen nem értem, hogy miért őrizgettem eddig a gyerekek születése előtt vásárolt (ez már alsó hangon is 7,5 év) nadrágokat… Menniük kell.

Santa bracelet

Santa bracelet by divatkorte featuring christmas drinkware

Gigantikus fonalakhoz

A Big Bamboo igazi nekem való fonal: 15-ös tűvel estem neki. Ez lett belőle:

 

Quito sál

Rabul ejtettek ennek a fonalnak az árnyalatai. Még úgy 20 fantasztikus kombinációt létre tudtam volna hozni, de végül a legkedvesebb mellett döntöttem.

A fonal a Cheval Blanc francia cég Quito-ja, amely 60% alpakát és 40% gyapjút tartalmaz. Egy ici-picit szöszös, extra érzékenyeknek ez zavaró lehet, de én inkább csak a puhaságát éreztem.

4-es Clover Soft Touch tűvel horgoltam hosszában és egy csomó bojtot tettem minden sor végére.

 

A mintának éppen nem nevezhető leírás: Egy nagy hosszú (kb. 2 méteres) láncszemsor az alapja. Az összes többi sorban mindig új szín bekapcsolásával ezt ismételtem végtelenségig: 1 egyráhajtásos pálca, 1 láncszem.

 

Mezítlábas Park, Tabajd

Már évek óta tervezgettem, hogy egyszer elmegyünk ide, a Mezítlábas Parkba, Tabajdra. Van az úgy, hogy az ember évekig álmodozik valamiről, de mindig halogatja. Nos, a nyár utolsó hétvégéjén pont lett egy szabad délelőttünk, úgyhogy felkerekedtünk.

Tabajdot nem nehéz megtalálni, bár igényel egy kis autókázást. (Közvetlen Felcsút mellett van, úgyhogy épülő focistadiont is lehet útközben nézegetni.) Az uticélunk, a mezítlábas sétaút pedig szépen kitáblázva az út mellett kezdődik. Érdemes vele szemben, az út túloldalán leparkolni vagy esetleg felautózni a játszótérig, ahol igazából véget ér a túra.

A cipőket mi csak a sétaút legelején vettettük le és hátizsákban vittük magunkkal. Egy kicsit koszos lesz az ember talpa, úgyhogy vagy viszel magaddal nedves törlőkendőt, vagy olyan zoknit, amit nem sajnálsz utána felvenni és belülről is alaposan összekoszolni. De ez legyen a legkevesebb gondunk az életben :)

Érdemes még sok vizet is vinni, mert valahogy a gyerekek mindig útközben lesznek iszonyú szomjasak.

Maga az útvonal éppen jó hosszúságú, maximum fél óra alatt bejárható. Mi egy 5 és egy 7 éves gyerekkel voltunk. Nekik ez még érdekesnek számít, sőt izgalmasnak. Úgy gondolom, hogy kb. 2 éves kortól tudják ezt a kölkök értékelni, de láttunk csak felnőtt kirándulócsoportokat is.

Figyelem: Babakocsival egyszerűen képtelenség végigcsinálni, szóval vagy hordozó vagy a baba maradjon ki a buliból.

És hogy mit kapunk? Talpbizsergető élményt a javából. Kb. 20 fajta különböző felületen járhatunk gyors egymás utánban. A túlnyomó rész különböző fajtájú, méretű és simaságú köveket jelent, amiket aztán jól össze lehet hasonlítani. A tőzeg meglepően puha, a fenyőtoboz meg a kukoricacsutka izgalmasan szúrós.

A patakban most éppen nem volt víz, pedig arra is kíváncsi lettem volna.

A különböző fából készült felületek: lépcsők, hasábutak és cölöpök voltak a gyerekek egyértelmű kedvencei. Nekik minden tetszik, ami egy kicsit is kihívás és egyensúlyozni lehet rajta.

A végén pedig ott egy egészen szuper játszótér, hatalmas mászókával, sokféle mászó felülettel, fent bejárható "várral" és persze csúszdával. A bejáratot a hétfejű sárkány őrzi és bátran le lehet kardozni bármely faággal.

A park bejárása ingyenes!

És csak halkan mondom, de talán ebből adódik némileg elhanyagolt volta. Azért látszik itt-ott az idő vasfoga. Az útmutató táblák nagyon szépen megmaradtak, de a járófelületek itt-ott már elkoptak, kicsit elfogyni látszanak. Remélem előbb-utóbb pótolni fogják.

Az meg, hogy egyesek képesek otthagyni a szemetet útközben és nem viszik magukkal még 200 métert, hát az egyenesen gyomorforgató.

Színek és kísérletek

Valamikor augusztus elején olvastam Via színes-táboros bejegyzését. És felkiáltottam: igen ez az!

Elnézést mindenkitől, hogy csak most, a nyár végén mutatom be az egészet, de nagyon jól szórakoztunk mi is a fiúkkal a megvalósítás során. A fiúk már 5 és 7 évesek, tehát már értették a dolgot, sőt egyenesen követelték, hogy mi lesz másnap... Én meg éjszakánként kísérlet-ötletket keresgélhettem a neten. :)

Minden éjszaka kiragasztottam a srácok ajtajára egy-egy színes papírt. Ez lett az aznapi színünk. Igyekeztünk a lehető legtöbb megfelelő színű ruhadarabot felvenni aznap, de ez nem mindig jött össze.

Minden nap összeírtuk, hogy milyen zöldségeket, gyümölcsöket ismerünk abban a bizonyos színben. Sőt, igyekeztem megfelelős színű ételeket is főzni.
Zöld - brokkoli krémleves vagy valami spenótos esetleg
Lila - szilvás pite vagy valami padlizsános
Piros - bolognai mártás
Sárga - bármi ami sajtos
Kék - nem tudtam mit kitalálni :)

Minden színes naphoz próbáltam kapcsolódó kísérletet is találni, ami még jobban feldobta a napunkat. Nem nehéz egyébként kísérleteket találni, amelyek egyszerűek és nem veszélyesek. Bár egy felnőtt általában nem árt hozzá.

Piros nap - tüzetés
Összegyűjtöttem egy csomó dolgot, amit aztán sorban meggyújtottunk és megnéztük milyen színű lánggal ég. Meglepő módon minden egyes dolog ugyanolyan narancssárga lánggal égett, semmi sem volt "tűzpiros".

Éghető tárgyak: gyapjúpamacs - jó büdös, dunszgumi - meglepően nagy lánggal és gyorsan ég, fa pálcika, pont olyan mint a gyufa, papír természetesen, száraz falevél.

Érdemes odakészíteni egy nagy vödör vizet, hogy legyen mibe beledogni a körmünkre égő tárgyakat.

Kék nap - vizezés
Kipróbáltuk, hogy a papírtörlő vezeti a vizet. Ha az egyik pohárba teszünk vizet, a másikat meg üresen hagyjuk és a kettő közé egy papírtörlő hidat teszünk a víz pontosan fele át fog vándorolni a másik pohárba. (Türelem és 1-2 óra kellett hozzá.)

Ki lehet azt is próbálni, hogy más papírfajták, például a sima rajzpapír vagy a magazinok fényes papírja is így viselkedik-e.

Zöld nap - csíráztatás
Vattakorongokra tettem zsázsacsírát, majd megnedvesítettem és pár napra különböző körülmények közé tettük őket. Száraz, sötét, világos és hasonló helyekre. A hűtőszekrénybe rakott csírákon kívül mindegyik kikelt pár nap alatt.

Lila vagy sárga nap - olajos trükk
Egy üvegbe olajat és vizet kell önteni, majd összekeverni. Ha még szódabikarbóna is kerül bele, akkor elvileg pezsegni fog, de ez nekünk nem jött össze. Viszont a srácok lenyűgözve figyelték az olajpöttyök táncát. Azért lett a vizünk ilyen fura színű, mert nem kevés kék, piros és zöld ételfesték is került bele, csak, hogy ne legyen unalmas a dolog.

Szivárványos nap - virágfestés
Ehhez először is fehér virágot kell szerezni. Sajnos az idén csak piros muskátlink van, a virágosnál meg csak ilyen margaréta szerűség volt.
A virág vizébe ételfestéket kell tenni, majd várni, hogy felszívja és beszínezze a virág szirmait. Ahogy a képen látszik, a piros festéket egy picikét felszívta, de sem a zöldet, sem a kéket nem sikerült...
Talán szerezni kellene rózsát is?


Plusz ötletek:

1. Ma Mashmallow-t, azaz pillecukrot olvasztottunk. Előtte megnéztük, hogy mivel levegővel van töltve úszik a víz színén és, ha nyomkodjuk, akkor hallatszik, ahogy jön ki belőle a levegő.

Aztán betettük 3x30 másodpercre a mikróba. Először megduzzadnak és jól megnőnek. Aztán elkezdenek olvadni, végül karamellizálódni és égett szagot eregetni. Itt el lehet magyarázni, hogy a cukor milyen változásokon megy keresztül.


2. Ha végre kisüt a nap, akkor készíteni fogunk kint egy emberi napórát. Minden órában krétával meg fogjuk jelölni, hogy merre mozog az ember árnyéka, ahogy megy a nap az égen.