Hát, ezt most feladtam… Ez a folyton esős időjárás, a hideg meg a szél. Egyszerűen felkelni sincs kedvem reggel, nemhogy felöltözni.
Persze igyekeztem azért, a hetet egyértelműen a színes harisnyák és úgy általában a piros szín mentette meg. Még szerencse, hogy van két további hét, hogy visszaküzdjem magam a lelkesedés kezdeti szintjére.
8. nap: Mindenki hagyjon békén! Az eső is!
9. nap: Megint színház!
Megint ki lehet öltözni, hogy életemben először megnézzem végre az Operaház fantomját, aminek minden dalát kívülről fújom.
A kedvenc ocelot mintás felsőmhöz és cipőmhöz szerettem volna egy fekete ceruzaszoknyát húzni, de nem sikerült belepréselnem magam.
Szerencsére az ónix medál nagyon jól érezte magát velem.
10. nap: Design Passage!
Ezt a napot minden hónapban nagyon várom. Én és a bohémságaim megyünk a Király utcába vásározni. Szerencsére szombaton hideg sem igazán volt, így felvehettem ezt a jópofa, japán stílusú mellényt.
Oké, iszonyúan kövérít, de annyira jó az anyaga, meg annyira jól érzem benne magam, hogy nem vagyok hajlandó megválni tőle.
Hozzá pedig kínai porcelángyöngyökből fabrikált nyakláncot hordtam. Szerintem tökéletesen passzolnak stílusukban.
11. nap: Pocsék idő van, de legalább meleg!
Egy csomót mászkáltunk a városban, többek között ásványbörzén is jártam. És meglepően melegem volt.
A pulcsi, ami itt csak a kezemben van, egy turis darab, viszont vadiújnak tűnt és nagyon jópofa a szabása is.
A élénk kék harisnyát azt hiszem nem kell magyaráznom. Kell a hangulatom ici-picit történő javításához.
Ahogy a legtöbbet hordott kianit medálom is.
Ez így egyben a legtöbbet hordott összeállításom. Kár, hogy ebben a hónapban már nem jöhet többet elő, mert tökéletesen jól érzem magam benne.
12. nap: Ezt már tényleg csak piros harisnyával lehet kibírni!
Egy kicsit talán túlöltöztem a hétfői szaladgáláshoz… De valahogy azt éreztem, hogy ha nem húzok magamra valami pirosat, akkor nem tudom végigcsinálni a postán sorbanállós, ide-oda elrohanós napot.
Így viszont mindenki észrevett
A szoknya egyébként az egyik első ille-olla ruhadarab úgy 5 évvel ez előttről. Azóta nem is gyártanak ilyet, viszont van egy csomó jópofa kabátruhájuk.
Ja igen, a képeket egyébként az ötévesem készítette
13. nap: Na jó, ezt inkább hagyjuk! Egyébként meg ezeréves lila melegítőfelső.
14. nap: Valaki mentsen ki a szürke mocsárból!
Megjött a vihar, úgyhogy én is beszürkültem… Borzasztóan áll, ennek a kabátnak többet nincs helye a ruhatáramban. Tegnap eldöntöttem, vége a kapcsolatunknak.
Szereznem kell egy új, csinos átmeneti kabátot. Kész.
Persze igyekeztem azért, a hetet egyértelműen a színes harisnyák és úgy általában a piros szín mentette meg. Még szerencse, hogy van két további hét, hogy visszaküzdjem magam a lelkesedés kezdeti szintjére.
8. nap: Mindenki hagyjon békén! Az eső is!
9. nap: Megint színház!
Megint ki lehet öltözni, hogy életemben először megnézzem végre az Operaház fantomját, aminek minden dalát kívülről fújom.A kedvenc ocelot mintás felsőmhöz és cipőmhöz szerettem volna egy fekete ceruzaszoknyát húzni, de nem sikerült belepréselnem magam.
Szerencsére az ónix medál nagyon jól érezte magát velem.
10. nap: Design Passage!
Ezt a napot minden hónapban nagyon várom. Én és a bohémságaim megyünk a Király utcába vásározni. Szerencsére szombaton hideg sem igazán volt, így felvehettem ezt a jópofa, japán stílusú mellényt.Oké, iszonyúan kövérít, de annyira jó az anyaga, meg annyira jól érzem benne magam, hogy nem vagyok hajlandó megválni tőle.
Hozzá pedig kínai porcelángyöngyökből fabrikált nyakláncot hordtam. Szerintem tökéletesen passzolnak stílusukban.
11. nap: Pocsék idő van, de legalább meleg!
Egy csomót mászkáltunk a városban, többek között ásványbörzén is jártam. És meglepően melegem volt.A pulcsi, ami itt csak a kezemben van, egy turis darab, viszont vadiújnak tűnt és nagyon jópofa a szabása is.
A élénk kék harisnyát azt hiszem nem kell magyaráznom. Kell a hangulatom ici-picit történő javításához.
Ahogy a legtöbbet hordott kianit medálom is.
Ez így egyben a legtöbbet hordott összeállításom. Kár, hogy ebben a hónapban már nem jöhet többet elő, mert tökéletesen jól érzem magam benne.
12. nap: Ezt már tényleg csak piros harisnyával lehet kibírni!
Egy kicsit talán túlöltöztem a hétfői szaladgáláshoz… De valahogy azt éreztem, hogy ha nem húzok magamra valami pirosat, akkor nem tudom végigcsinálni a postán sorbanállós, ide-oda elrohanós napot.Így viszont mindenki észrevett
A szoknya egyébként az egyik első ille-olla ruhadarab úgy 5 évvel ez előttről. Azóta nem is gyártanak ilyet, viszont van egy csomó jópofa kabátruhájuk.
Ja igen, a képeket egyébként az ötévesem készítette
13. nap: Na jó, ezt inkább hagyjuk! Egyébként meg ezeréves lila melegítőfelső.
14. nap: Valaki mentsen ki a szürke mocsárból!
Megjött a vihar, úgyhogy én is beszürkültem… Borzasztóan áll, ennek a kabátnak többet nincs helye a ruhatáramban. Tegnap eldöntöttem, vége a kapcsolatunknak.Szereznem kell egy új, csinos átmeneti kabátot. Kész.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése